Az 1941-ben Madridban született, ma már 84 éves spanyol-mexikói operaénekes nevét azok is ismerik, akik nem járnak operába. Placido Domingo sokáig a Három tenor formáció, a három világhírű énekes egyike volt José Carrerassal és Luciano Pavarottival. Az opera műfajának népszerűsítését tűzték ki célul, lenyűgöző profizmussal, közös éneklésüket gyakran finom humorral fűszerezve, hatalmas sikerrel léptek föl a világ számos országában. Pavarotti halálával megszűnt ugyan a Három tenor, de Placido Domingo népszerűsége több mint 60 év énekesi és karmesteri szolgálattal a háta mögött, és legalább 150 karakter alakítása után is – töretlen. Kortársai reneszánsz emberként tekintenek rá, mert nem csak énekesként meg karmesterként aktív, hanem nagy súlyt helyez a fiatal operaénekes tehetségek támogatására. Ő az Operalia verseny alapítója, és 2020-ban igent mondott a magyar szervezőknek arra, hogy a népszerű Virtuózok verseny zsűrijében – és az ifjú művészek támogatásában is szerepet vállaljon. Szívesen jön Magyarországra fellépni, legutóbb idén február 19-én a Placido Domingo és vendégei műsorral is megtöltötte a MÜPA Bartók Béla hangversenytermét. Juliana Grigoryan fiatal örmény szopránt, Operalia-győztest és a tehetséges magyar László Boldizsár tenort hívta meg az est társ-szereplőinek. Eugen Kohn, Domingo állandó karmester kísérője vezényelte a Magyar Állami Operaház Zenekarát.

[[paginate]]

A koncert első részében Ponchielli, Giordano, Puccini, Verdi, Gounod és Bizet operáiból hallhattunk  áriákat, duetteket és zenei betéteket. Először Ponchielli: Gioconda c. operájából hangzott el Az órák tánca, amely zenekari mű, balettzene, ez volt a nyitódarab. Ezután a nálunk kevésbé ismert Giordano Umberto műből, az Andrea Chénier című, a francia forradalom idején játszódó és a francia költő ihlette drámából énekelte Gérard áriáját a harmadik felvonásból Domingo. Ennek az előadásnak érdekessége, hogy míg korábban a tenor hangra írt címszerepet énekelte, most a bariton Gérard szerepben lépett a közönség elé. Domingo eredetileg tenor hang, de az idő előrehaladtával már bariton szerepeket is énekel. Hangja ma már – az angolból vett találó kifejezéssel – baritenor. Ezután mutatkozott be Puccini Toscájának a harmadik felvonásából Cavaradossi áriájával László Boldizsár. A drámai áriát, amelyet Tosca halálra készülő szerelme a kivégzése előtt énekel, nagy átéléssel és hitelesen tolmácsolta a – művészeket nem kímélő – kritikusok szerint is, a magyar tenor.

Verdi Macbethjét a negyedik felvonásból Domingo testreszabottan és hitelesen adta elő. Macbeth ebben az áriában már a halál kapujában állva, búcsúzik az élettől: „A béke boldog éve, az ősz haj nyugalmas társa ó, nem vár reám, megvédve az életnek alkonyán”. Ezt követte ismét egy híres operasláger, Verdi Aida címü operájának első felvonásából Radames románca. Domingo előadói zsenialitását mutatja, hogy a két ária két különböző karakterét milyen hitelesen tolmácsolta.

Gounod: Rómeo és Júlia operájának első felvonásbeli áriájával mutatkozott be Julia Grigoryan, amikor Júlia még szüleinek, a Capulet családnak otthonában énekli, Ah, je veus vivre dans ce réve… bár álomvilágban élnék… – a híres, koloratúrszoprán  áriával a MÜPA közönsége is  meggyőződhetett arról, hogy Grigoryan nem véletlenül nyerte meg 2022-ben az Operaliát, és nem véletlenül visszajáró fellépő a Metropolitan meg a Milanói Scala színpadán. Ha lehetett még emelni az előadás hőfokát, megtörtént ez abban a bariton és a tenor duettben, amikor Domingo és László, Bizet: Gyöngyhalászok c. operájának első felvonásából Nadír és Zurga duettjét adta elő. Ezt követte Gounod: Faustjából a Kermesse keringő, mint zenekari darab, ahol a vásári hangulat és a templomi mise kontrasztját hangsúlyozza a zene. Az első rész befejezéséül Verdi Traviatájából Violetta és az idős Germont drámai kettőse csendül föl a második felvonásból, ahol Domingo partnere az ifjú Grigoryan volt.

[[paginate]]

A szünet után változik a hangulat, olyannyira, hogy a programfüzet ezt a részt Éljen a zarzuela! címmel vezeti föl… És valóban, a koncert végére a nézők komoly beavatást nyerhettek a zaruzela művészetébe. De mi is a zarzuela, ami Domingo szerint minden spanyol vérében benne van? Több mint zene, több mint ének, vagy a spanyol nép körében oly kedvelt zenés szöveges előadások elnevezése, ahol nagyjából fele-fele arányban váltakozik a szöveges és az énekes rész. A hagyomány szerint egy szederindákkal befuttatott madridi kastélyban mutattak be először egy olyan népoperát a 17. század közepén, ami után a zarza – szeder nevéről ez a népi műfaj a nevét kapta. Domingo szülei képzett zarzuela előadók, énekes szinészek voltak, és ő maga is kisgyermekként talán szó szerint is az anyatejjel szívta magába a zenét, az éneket, a zarzuela műfaját. A spanyol család 1950-ben Mexikóba települt át, ahol saját zarzuela-színházat nyitott. A kis Placido itt nevelkedett, zongorázni tanult és érett egyre jobb énekessé is. Már régóta a világhírnév csúcsán sem felejti el azonban a gyökereit, és miközben a nagyopera műfaját gyakorolja és népszerűsiti, a zarzueláról sem feledkezik el. Igy volt ez most is, amikor a második részt nagyrészt zarzuela énekléssel töltötte meg. Azért mi, magyarok sem maradtunk ki, hiszen két Lehár operett részletet is műsorra tűzött. A Víg özvegy nagyoperettből az „Ajk az ajkon” duettet hallhattuk és utolsó számnak a Giuditta c. operettből  Giuditta belépőjét, az „Oly forró ajkamról a csók” című ismert és népszerű részt  Grigoryan adta elő. A slágerek között még Suppé híres Könnyűlovasság c. nyitánya és de Falla A rövid élet (La vida breve) című egyfelvonásosából való részlet is elhangzott.

Hogy a 84 éves művész milyen jó kondícióban énekelt, azt láthatták, hallhatták a nézők, de aktivitásáról ő maga is elmondta – angolul jól csengő szójátékkal élve – if I rest I rust, azaz, ha leállok, berozsdásodom. Most viszont olajozottan ment minden. Legyen így még sokáig, Maestro!

Gimesi Zsuzsa