A négyszáz esztendeje született Apáczai Csere Jánost (Apáca, 1625. június 10 – Kolozsvár, 1659. december 31.) nem véletlenül tartjuk ma is a magyar pedagógia (azon belül a magyar református pedagógia) első kiemelkedő személyiségének; nevét kitüntetés, ösztöndíj, utcák, iskolák viselik mind a mai napig. Hogy mivel érdemelte ki a megtiszteltetést, azt megpróbálom az alábbiakban részletesen is kifejteni.
A Nemzeti Örökség Intézete Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Fiumei úti sírkertben, 2025. március 31-én.
Köszöntőt mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. Ünnepi beszédet tartott: Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, az MTA rendes tagja.
A megemlékezésen közreműködött Dóczy Péter Jászai Mari-díjas színművész. A megemlékezés végén a tudományos-, a kulturális- és a társadalmi intézmények képviselői koszorút helyeztek el a nagy magyar költő síremlékén. A Confessio képviseletében Tenke Sándor szerkesztő helyezte el a megemlékezés virágait.
Az alábbiakban közreadjuk Kulcsár Szabó Ernő ünnepi megemlékezését.
A Magyarországi Református Egyház 2025-öt az Ifjúság Szolgálatának Évévé nyilvánította, melynek célja a fiatalok életének megújulása és a gyülekezetek ifjúsági munkájának erősítése. Az igei vezérfonal: „Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé” (Zsolt. 103,5).
Ennek megfelelően folyóiratunk következő számai TÉMA rovatában is az ifjúságra fókuszálunk.
Szeressék a fiatalokat! – ezt helyezné lelkésztársai szívére Ablonczy Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának vezetője. Az Ifjúságépítők nevű, ifivezetőket segítő szervezet alapítójával arról beszélgettünk, mik a fiatalok gyülekezetből való lemorzsolódásának legfőbb okai, s hogy ezekre milyen válaszokat kínál az egyházunk által meghirdetett Ifjúság Szolgálatának Éve.
„Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma,
akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?
Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent...