Az alábbi beszélgetés abból eredt, hogy mindhárom fiunk informatikus. Meglett emberek negyvenes éveikben: a gimnáziumban ezt a „nyelvet” még újdonságként tanulták. Kamaszkoruk óta szeretik, mint mi valamikor az indián-regényeket. Az egyetemen felső fokon mélyedtek el benne - jómagam viszont messze ötvenen túl tanultam meg email-ezni, szöveget szerkeszteni, számlákat otthonról intézni, honlapomat kezelni – de ma sem vagyok úgy otthon a digitális világban, mint ők. Van köztük program-fejlesztő, céges mennyiségű adathalmaz „felhőbe” telepítésének szakembere, s olyan is, aki előadásokat tart vállalkozóknak a Mesterséges Intelligencia (AI) lényegéről és cégfejlesztési használhatóságáról. Amit magam e világról egyáltalán tudok, azt tőlük tanultam - nemrég még az AI-t is ők telepítették laptopomra.Az alábbi szöveg egy – részemről tapogatózónak indult – beszélgetés leirata, amit a Mesterséges Intelligenciával folytattam. Sok megalapozatlan gondolat kering az Artificial Intelligence (AI) felől pro és kontra – itt „első kézből” tanulmányozhatjuk természetét, akár hívő szemmel is. Kezdetként egy lexikális kérdést tettem föl számára – amiből azonban egy magamnak is meglepő beszélgetés kerekedett.
Csohány János mind a kilenc évtizedét Isten ajándékának tartja. Isten mindig gazdagon kárpótolt a veszteségekért, mondja az idén kilencvenedik évét töltő Csohány János egyháztörténész, teológiai egyetemi tanár, újságíró, szerkesztő, aki szerint ha bezárult egy út előtte, Teremtő Ura mindig újat, gazdagabbat, sokszínűbbet, perspektivikusabbat nyitott számára.
– Professzor Úr! Nagyszerű, 600 oldalas műve, melynek címe: Globalance towards a New World Order. Ethics Motivates, 2020, azaz Globalizáció egy új világrend felé. Az etika motivál, 2020-ban...
Jókairól, Krúdyról vagy épp a nőírókról szóló kötetei után Fábri Anna legújabb, Arany idők. Eszmék és emberek gróf Teleki László neveltetésében című könyvében a jelentős erdélyi és magyarországi főnemesi család három generációját vizsgálva beszél a modern pedagógia születéséről és a XVIII-XIX. századi magyar társadalmi viszonyokról. A református vonatkozásokban gazdag szöveg szerzőjével a házitanítóság különös intézményéről, kálvinista arisztokráciáról és a mai kutatók dilemmáiról beszélgettünk.
Annak a generációnak a tagja, amelyik a felnőtté válás küszöbén találkozott a népi kultúrával, és szerette volna ebbe bevezetni a gyermekeit is. Interjú az egyedülálló vállalkozásról, a táncházmozgalom kialakulásáról, valamint a hit és a tánc kapcsolatáról.
Vetési László lelkész, kolozsvári református egyházi író, szórványkutató, szociográfus 2014. szeptember 13.-án a Reménység Szigetén szervezett tanácskozáson a külhoni magyarság nyugati megélhetési migrációjáról és e magyarságcsoport egyházi lelki-gondozásának megszervezési kérdéseiről tartott elgondolkoztató előadást.